AZ AKADÉMIA BEMUTATÁSA
Az MTK, a magyar futball úttörője, mindig élen járt a fiatalok nevelésében és az újdonságok bevezetésében; elsőként alkalmazott külföldi edzőt, elsőként vezette be a profizmust, elsőként ismerte fel a tehetségek összegyűjtésének fontosságát, először épített labdarúgó akadémiát, elsőként versenyeztette fiatal játékosait felnőtt bajnokságban, és elsőként nyerte meg a felnőtt magyar bajnokságot saját nevelésű, akadémiai játékosokat szerepeltetve.
A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia Magyarország első futballakadémiájaként 2001-ben indult Agárdon, az intézményt az MTK akkori tulajdonosa, Várszegi Gábor alapította. Helyszínül a Velencei-tó mellett fekvő Agárdot választotta, ahol egy hatalmas ősfás parkban fekvő kastélyban szállásolta el a játékosokat. Az impozáns környezet 2019 nyaráig szolgált utánpótlás nevelésünk otthonául, ezt követően az Akadémia Budapestre költözött. A költözés célja az volt, hogy az akadémiát még közelebb hozzuk a felnőtt csapathoz, emiatt készültek el az Új Hidegkuti Nándor Stadion szomszédságában épülő budapesti akadémia tervei is.
Az építkezés ideje alatt az akadémiai korosztályok az MTK tradicionális utánpótlásközpontjában, a Lantos Mihály Sportcentrumban készülnek. A kollégiumi ellátást a sportcentrumtól pár sarokra lévő Váci Mihály Kollégiumban biztosítjuk játékosainknak, ahol egy emeletet bérel a klub, melyet teljesen felújított és az agárdi időket idéző bútorokkal rendezett be. A játékosok oktatását több különböző iskolában oldjuk meg, így biztosítva a különböző tanulmányi előmenetelű játékosok differenciált, a képzéssel összehangolt oktatását.
A létesítményeink bemutatása bővebben itt!
SIKEREK
Az indulás óta eltelt időszakban egyértelműen vezető szerepet vívtunk ki az utánpótlás-nevelés terén és magas szintű játékosképzést biztosítottunk egészen a professzionális szintig. Az akadémiai munka 2008-ban csúcsosodott ki a felnőtt csapatunk bajnoki címével. A csapat keretét alkotó huszonöt főből ugyanis húszan az akadémiáról kerültek ki. Érdekesség, hogy az év folyamán a bajnoki mérkőzések zömén kilenc saját nevelésű játékossal állt ki együttesünk.
Az elmúlt közel 20 évben több mint 100 élvonalbeli játékos került ki akadémiánkról, a profivá vált labdarúgók száma már közelít a 200-hoz. Azoknak a száma pedig már meghaladja a 200-at, akik bemutatkozhattak valamelyik korosztályos válogatottban. A Sándor Károly Labdarúgó Akadémia felnőtt válogatottjainak száma már elérte a 20-at - ezzel idehaza a lista élén állunk.
Több mint 50 neveltünk jutott profi szerződésig a nemzetközi futballban (olyan kluboknál, mint FC Liverpool, FC Porto, FC Internazionale, RSC Anderlecht, Manchester City FC, Tottenham, RB Leipzig, Red Bull Salzburg, FC Zaragoza, FC Genoa, FC Basel, Udinese FC, Leicester City, AEK Athén, Olimpiakosz, FC Colchester, NEC Nijmegen, Roda, stb.).
Az Akadémiáról kikerülő játékosok azóta is tehetségüknek megfelelően folyamatosan épülnek be az MTK Budapest felnőtt csapatába, illetve külföldre vagy más NB I-es, NB II-es vagy ritkábban alacsonyabb osztályú klubokhoz szerződnek. Mostanra az első csapatunk keretét szintén túlnyomórészt saját nevelésű játékosok alkotják.
AZ "MTK DNS"
Az MTK mai futballjának gyökerei az 1910-es évekig, a klub korábbi edzőjének Jimmy Hogannek munkásságához nyúlnak vissza.
Hogan Angliából Hollandián és Ausztrián át érkezett az MTK-hoz, hogy sorozatban hat bajnoki címet nyerjen csapatával, ami egyedülálló a magyar futball történetében.
Hogan az akkor Angliában uralkodó „kick and rush” (rúgd és fuss) helyett a skót „passing game”-et (passzolós játék) helyezte előtérbe, majd fejlesztette tovább az MTK-nál. A sok improvizációra, cselezésre és lapos passzokra épülő játéka meglepte Európa futballközegét. Nem véletlenül emlegették akkor az MTK-t Európa három legerősebb csapata között, hiszen a legyőzöttek közt olyan klubok nevei szerepeltek, mint a Real Madrid vagy a Bayern München. Hogan edzésmódszereiről sokat elárul, hogy a Fulham játékosai szokatlan edzésmódszerei miatt buktatták meg. Hogy mi volt szokatlan? Túl sokszor használta a labdát az edzések folyamán!
És hogy mennyire volt ő a kor kiemelkedő edzőegyénisége, arról álljon itt pár mondat.1953-ban, az aranycsapat 6:3-as győzelme után az MLSZ elnöke, Barcs Sándor így fogalmazott:
„Mindent, amit erről a sportágról tudunk, Jimmy Hogantől tanultuk.”
Sebes Gusztáv pedig ezt mondta:
„Úgy futballoztunk, ahogy Jimmy Hogan tanított bennünket. Ha labdarúgásunk történetét egyszer megírják, abban a műben az ő nevének arany betűkkel kell szerepelnie.”
Egy spanyol forrás pedig napjainkban a futball fejlődésének családfáját Jimmy Hogantől eredezteti.
AZ MTK-STÍLUS EVOLÚCIÓJA
Az MTK-stílus is változik természetesen, de az alapjai állandóak. Jimmy Hogan megfogalmazása miatt sokáig passzolós focinak nevezték, az újkorban jellemzően lapos passzos, majd rövidpasszos játékként jellemezték játékunkat és képzésünket. Mi ma leginkább tudatos, kezdeményező játéképítésnek nevezzük játékunkat, de természetesen a „passzolós foci” vagy a „labdabirtoklásra való törekvés” továbbra is egyik fő eleme annak, akárcsak sok más fontos összetevő. Képzésünket kérdezz-felelek játékként jellemezzük, miszerint az ellenfél és a játékhelyzetek által feltett kérdésekre kell a játékosoknak az edzők segítségével, de lehetőleg önállóan megadniuk a választ a korábban tanultak alapján - így kívánjuk őket önálló és bátor játékra nevelni. A játékosok az évek során a képzéssel magukba szívják a játékstílust, így kialakítva a belső igényt erre a fajta futballra. A legfontosabb, hogy a játékosok tudják, hogy a fejlődés az eredmény.
Egyszer egy rivális akadémia alapítója azt mondta, azért különleges az MTK akadémiája, mert:
„Ha nincs fölírva a csapat neve a mezre, és messziről nézem a játékot, akkor is tudom, hogy ott az MTK játszik.”
