HÍREK

Salkovics: "Fő célunk mindenkiből kihozni a képességei szerinti legtöbbet, a legjobbat" (Lapszemle)

2021-03-17

Salkovics: "Fő célunk mindenkiből kihozni a képességei szerinti legtöbbet, a legjobbat" (Lapszemle)

A Nemzeti Sport cikkét ajánljuk: Amikor a hazai utánpótlásfutball helyzetét elemezzük, rendszerint a korosztályos válogatottak és a kiemelt bajnokságok (U19, U17, U16, U15) kerülnek terítékre, a fiatalabbakról, a piramis alján lévőkről ritkábban esik szó. Összeállításunkban a 6–14 évesek képzési és versenyrendszeréről kérdezzük három meghatározó nevelőműhely szakemberét.

A „kicsik” képzésének, versenyeztetésének első lépcsőfoka a 2011-ben újra életre hívott Bozsik-program. A kis focisulikból érkező gyerekek kilenc éves korukig egy mezőnyben játszhatnak a legnagyobb klubokban pallérozódó társaikkal, és a leginkább futballfesztiválokhoz hasonlító tornák mindenekelőtt a játék megszerettetéséről, öröméről szólnak. A következő szinten, a 10-11 évesek mezőnyében – a bázisok jelentősége szerint – három osztályba sorolják a műhelyeket, 12 éves kortól pedig – egészen a 14-15 esztendősek akadémiai képzésének kezdetéig – kiemelt régiós bajnokságokban fejlődhetnek a fiatalok.

Az MLSZ folyamatosan ellenőrzi az egyesületekben zajló munka minőségét. A szövetség 2018-ban – a kontroll egyik elemeként – bevezette a produktivitási rendszert, amely azt mutatta meg, hogy az ígéretek mekkora számban illeszkednek be a felnőttlabdarúgásba. Ugyanakkor ez a rendszer a kisebb klubok képzési tevékenységéről nem feltétlenül festett reális képet.

„A produktivitási rendszer a februári módosításig kizárólag a profibajnokságokban, illetve a korosztályos válogatottakban bemutatkozó játékosokat vizsgálta, a miénkhez hasonló műhelyek munkájának minősítését tekintve nem tükrözte a valóságot – nyilatkozta Újvári Gábor, az egyik prominens nevelő klub, a Mészöly Focisuli szakmai alelnöke. – Ezzel szemben én úgy gondolom, a mi egyesületünk képzési programja – profi csapat híján – akkor tekinthető produktívnak, ha minél több játékost adunk át a nagy akadémiáknak. A tizennégy év fölötti gyerekek további fejlődésére már nincs ráhatásunk. Csakhogy komoly kérdés, a nagy klubok mennyire tekintenek értékként a kívülről érkező, másutt hat-hét évig nevelt gyerekekre. Ebben az időszakban az akadémiai rendszerben sajnos nagyon sokan lemorzsolódnak. Az lenne a cél, hogy mi csak olyan gyerekeket engedjünk tovább a következő szintre, akik megfelelően felkészültek, és megütik az akadémiai futball nívóját; ebben összhangban kellene működnie az átadó és az átvevő klubnak.”

Az MLSZ a felmerülő problémára reagálva egy hónapja bevezette a „Produktivitás 2.0-át”, amellyel mostantól a kisebb klubokban végzett nevelő munka eredményességét úgy mérik, hogy a srácok mennyi játéklehetőséget kapnak a kiemelt utánpótlás-bajnokságok akadémiai együtteseiben. Újvári úgy véli, nagyon is időszerű volt bevezetni az új szabályozókat.

„Ez remek lépés az MLSZ-től, mert végre azok juthatnak támogatáshoz, akik valóban felkészítik a gyerekeket a következő szintre. Az új rendszerben az idősebbek kiemelt korosztályos sorozataiban szereplők játékperceit vizsgálják; és azt is, hogy melyik egyesület nevelte őket tizennégy éves korukig.”

A Budapestet és környékét felölelő régióban az öt nagy fővárosi klubot (FTC, Honvéd, MTK, UTE, Vasas) követve a még csak alig több mint egy évtizede működő Mészöly Focisuli végzett a hatodik helyen az MLSZ friss rangsorában.

Az előkelő helyezésünk legfőbb oka, hogy a nálunk nevelkedő játékosok tizenegy éves korukra legalább száz nemzetközi meccset játszanak, mivel folyamatosan járjuk Európa tornáit” – magyarázta az alelnök.

A Budapest Honvédnál azt tartják hangsúlyozottan fontosnak, hogy a tizenéves játékosok komplex képzésben részesüljenek, ily módon taktikailag, technikailag és fizikailag is készen állva léphessenek be az akadémiai képzésbe. A kispestiek úgynevezett pre-akadémiájának vezetője, Szamosszegi Gábor úgy véli, a játékosok fejlődésében kulcsfontosságú a nagyjából tizennégy éves korig tartó időszak.

„Az érdemi munkát addig el kell végezni. Korábban nem mindenki ismerte fel ennek a jelentőségét, ám a Honvédnál más volt a helyzet. Ma már országos szinten is pozitív tendenciát tapasztalok. Kiemelten fontosnak tartom az edzők szerepét, és jó hír, hogy manapság már rengeteg remek szakember dolgozik ezekben a korosztályokban is. Számukra – és talán ez a legfontosabb – már nem ugródeszka a gyerekekkel végzett munka, hanem hivatás. Ráadásul a többség nyitott az újdonságokra, ami elengedhetetlen, hiszen a futball hihetetlenül dinamikusan, gyakorlatilag napról napra változik”.

Az MTK Budapestben hagyományosan kiváló nevelő munkát végeznek. Salkovics Gábor, a kék-fehérek akadémia igazgatója mindenekelőtt a klubfilozófia jelentőségét emelte ki.

„Technikás, kombinatív játékra alkalmas futballistákat akarunk nevelni, és már a gyerekek képzésében is ez a fő cél. Emellett fontos számunkra az is, hogy minél több játékosunk mutatkozzék be a felnőttcsapatban, illetve az is, hogy a legjobbjaink közül egyet-egyet a megfelelő időben tovább tudjunk értékesíteni. Meggyőződésem, hogy a kiválasztás az egyik leglényegesebb állomás ezen az úton, és mi már abban az időszakban is ragaszkodunk az alapelveinkhez.”

Bár az utánpótlásban nem az eredmény a legfontosabb, Salkovics szerint a minőségi munka mindig meghozza a gyümölcsét.

„A közvélemény az eredmények alapján ítél, a gyerekek esetében azonban nem az az elsődleges. Mi azt kérjük a fiataloktól, hogy vállalják fel a nyílt, kockázatokkal teli játékot, amellyel egyénileg a legtöbbet fejlődhetnek. Természetesen nem buzdítjuk őket arra, hogy ne nyerjék meg a meccseket, de a fő célunk mindenkiből kihozni a képességei szerinti legtöbbet, a legjobbat. Ha pedig elvégezzük a megfelelő munkát, az eredmények úgyis jönnek maguktól.”

Forrás: Nemzeti Sport Online

Kapcsolódó cikkek

következő Mérkőzés

2021-04-21 14:00 Ikarus BSE

MTK U15

VS

MOL FEHÉRVÁR FC U15

Ne maradjon le egy eseményről sem! Iratkozzon fel ingyenes hírlevelünkre:

Szponzorok